Kedves Egyesületi Tagok!
Munkatervünkben a május hónapra is igen gazdag programot terveztünk, ami az ismert okok miatt jelenleg nem valósítható meg. Többek között ilyen az egy napos Szlovákiai kirándulás.
A Lőcse – Szepes – Szepeshely – Eperjes útvonalon 2020. májusban tervezett autóbuszos kirándulás a koronavírus járvány miatt elmarad. Reményeink szerint az utazást későbbiekben meg tudjuk szervezni! Ennek időpontja azonban ma még nem látható. Az elmaradt élmény nem pótolható, de szeretnénk a kényszerű bezártságban a tervezett kirándulás néhány programját, látnivalóját megosztani veletek!
Szepes vármegye egykori székhelye és legjelentősebb települése Lőcse, a Felvidék műemléki és történeti szempontból egyik legkiemelkedőbb városa. Az óváros az UNESCO világörökségének része. A várost a 12. században a tatárjárás után a szászok alapították. Lőcse virágkora a középkorban volt, kereskedelme mellett nyomdái és az oktatási intézményei is híresek voltak. Lőcséről szóló videó a következő linken tekinthető meg:
A téglalap alakú főtér 13. századi eredetű, körötte épült egykori kereskedőházak több helyen ma is őrzik gótikus és reneszánsz formájukat. A főtér közepén álló városháza eredetileg gótikus stílusban épült a 15. században, de egy tűzvészt követően már reneszánsz stílusban épült újjá 1615-ben. Jelenleg a Szepesi Múzeum működik az épületben. A városháza mellett áll az egykori szégyenketrec, mely utoljára 1850-ben volt ’használatban’. A városházáról készült fotó:
1971-ben Zsurzs Éva rendezte a Mikszáth Kálmán regényéből készült Fekete város című tévéfilmsorozatot, melynek helyszínéül Lőcse szolgált. Mikszáth utolsó nagyregényét sokan olvasták és bizonyára még többen látták a Bessenyei Ferenc és Venczel Vera főszereplésével készült filmet. A történetben a lőcsei Városháza fehér árkádos épülete az egyik fő helyszín.
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony c. regényéből Maár Gyula készítet filmet Törőcsik Mari főszereplésével. A regény és a film főhőse Géczy Julianna a valóságban is élő személy volt. Egy 1714-ben lefolytatott felségárulási per őrizte meg nevét. A romantikus hősnő igazi lélektani rejtélyt kínál: a Rákóczi szabadságharc alatt hol önfeláldozó tetteket hajt végre, hol pedig árulásával császári kézre játssza Lőcse városát.
A főtér egyik legkiemelkedőbb épülete a 14 században épült gótikus stílusú Szent Jakab-templom, melyet egy régebbi templom helyén kezdtek el építeni. Eredeti formáját ma is őrzi, de tornyát a 18. században le kellett bontani. A réginél valamivel alacsonyabb új tornya a 19. század közepén épült.
A templom épülete:
A templombelső berendezésének legnagyobb értéke a több mint 18 méter magas szárnyas főoltár, mely a világ egyik legnagyobb gótikus oltára. A főoltáron kívül még hét mellékoltára van. Közülük a legrégebbi a Szent Katalin-oltár 1460-ban készült. Belső berendezése közül említést érdemel még az 1672-ben készült reneszánsz szószék és az 1632-ben – krakkói mesterek által készített – orgona. A templombelső látványa:
A Brewer-nyomdában készült 1633-ban a híres Lőcsei Kalendárium. A nyomda egykor a főtéri Brewer-házban működött. A XVII. század végére a protestáns kiadások terén az ország vezető nyomdájává vált a műhely
A Lőcsétől 15 km-re fekvő Szepesi vár Közép-Európa legnagyobb erődítése, értékes műemlék, az UNESCO Világörökség része. A vár a 200 méter magas mészkőtufára épült a XII. század elején. Már a kőkorban lakott a környék, a közelmúlt ásatásai egy nagy kiterjedésű erőd leleteire bukkantak. Királyi tulajdonként, majd szepesi főispáni székhelyként már kör alakú lakótoronnyal, román stílusú palotával és felsővárral bír. A tatárjárás idején kitűnő szolgálatot tesz, IV. Béla segítségével épül hozzá ekkor a helytartói palota. A vármegye központjává válik, jelentős személyiségek lakhelye. Erejét és tekintélyét jelzi, hogy Csák Máté hadai ellenében is töretlenül dacol, a féktelen nagyúr kénytelen elvonulni falai alól. 1464-ben kerül a Zápolya-család kezére, akik családi fészekként rendezik be, ennek megfelelően viseli magán a gondoskodást komoly átépítések és szépítések formájában. Lovagi terem, palota, kápolna épül, a vártornyot megmagasították. A várban született 1487-ben, a Habsburgok előtti utolsó magyar király, Szapolyai (Zápolya) János.
A vár látképe távolról:
A Thurzó és Csáky családokhoz fűződik a felső vár megerősítése, ekkor összkomfortosabb reneszánsz főúri lakhellyé alakították át. 1780-ban az itt állomásozó katonák pálinkafőzés közben lerészegedve véletlenül az egész várat felgyújtották, ezután folyamatos enyészet áldozata, kritikus állapotú romját 1970-ben kezdi meg a műemlékvédelem konzerválni. Azóta tartó újjáépítések és kiterjedt régészeti ásatások színhelye.
Szepeshelyen egyedülálló, mintegy 30 épületből álló, fallal körülvett egyházi várost látogatható, mely az UNESCO világörökség része. A város fő látnivalója a középkori Szent Márton székesegyház, melyben a szepességi gótikus szárnyas oltárok egyik legszebb gyűjteménye tekinthető meg.
A nap végén Eperjes szerepel a programban, ahol az óváros gyönyörű történelmi házait, a XIV. században épített gótikus Szent Miklós székesegyházat, és a reneszánsz stílusban épült Rákóczi-házat tekintettük volna meg.
Reméljük, hogy a kényszerűen elhalasztott utazást a közeljövőben meg tudjuk szervezni és sok közös élményben lesz részünk!
Legyünk türelemmel és tartsunk ki! Amint lehet, utazzunk együtt!
Tekintettel arra, hogy hazánkban május
első vasárnapja Anyák napja, köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat ezzel a két
videóval és a csokor orgonával! https://youtu.be/9lv0SzysGF8
, https://youtu.be/PWLjnYwE7XQ
Mindenkinek jó egészséget, szép májust kívánunk!
Miskolc 2020. május 1.
Üdvözlettel az elnökség nevében:
Siska Andrásné