Alapszabályunk

KÖZIGAZGATÁSI NYUGDÍJASOK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA

– módosításokkal egységes szerkezetben –

 

A Közigazgatási Nyugdíjasok Egyesülete (régi nevén: Közigazgatási Nyugdíjasok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klubja) 1996-ban alakult. Az Egyesület létrehozása óta folyamatosan működik. A szervezetet a bíróság 05-02-0002058 szám alatt tartja nyílván. Az Egyesület tagjai – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi a Polgári Törvénykönyvről szóló V. törvény rendelkezéseit figyelembe véve – nyilvánítják ki akaratukat a létesítő okirat módosítása, a jelen alapszabály egységes szerkezetben történő elfogadása iránt. Az alapszabályban a módosítások vastag dőlt betűvel kiemelve jelennek meg.

I.

Az egyesület adatai

1. Neve: Közigazgatási Nyugdíjasok Egyesülete
2. Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. szám
3. Működési területe: Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
4. Besorolási kategória: Az egyesület jogi személy

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja, hogy összefogja a városban, a megyében működő közigazgatási – állami és önkormányzati – szervek nyugdíjasait, támogatja és elősegíti a tagság együttműködését, a közösségi élet kibontakozását és megerősítését. Gondot fordít társadalmi megbecsülésükre, egészségi és kulturális szükségleteik kielégítésére.

2. A célok megvalósítása keretében az egyesület

• kulturális, művészeti, jótékonysági és szórakoztató rendezvényeket, kirándulásokat szervez,
• a tagság életkorához, szociális és egészségi körülményeihez igazodó, közérdeklődésre számot tartó előadásokat, tájékoztatókat tart,
• részt vesz a társadalom nyugdíjas tagjainak szélesebb körű együttműködésében,
• kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasokat megillető jogok érvényesítésére, a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának elősegítésére.

3. Az egyesület kiemelt feladatának tekinti;
4. A tagság kulturális igényeinek kielégítését, egészségi állapotának, szellemi frissességének fenntartását, az ezt szolgáló lehetőségek felkutatását és programok szervezését.
5. A hagyományok tiszteletét, az ehhez kapcsolódó emlékek, élmények megőrzését, ápolását és közkinccsé tételét, megismertetését.
6. A megye területén működő, más nyugdíjas szervezetekkel való együttműködést, a nyugdíjas szervezetek részére tartott rendezvények programjában való aktív részvételt.
7. Az egészségükben átmenetileg meggyengült tagok részére a mentális segítségnyújtást, elhalálozásuk esetén a család irányába történő közösségi részvét kinyilvánítását.

4. Az egyesület az alábbi tevékenységek keretében tagjai és vendégei részére biztosítja a rendezvényeken, programokon való aktív részvételt.
5. Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és rehabilitációs tevékenység, Népegészségügyi tevékenység –1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről.
6. A magyar közigazgatás múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatos ismeretterjesztés, a magyar kultúra értékeinek megőrzése,
7. Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának /művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása—1991. évi XX. tv.
8. A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme – 2011. évi CLXXXIX. tv. A kulturális örökség védelme 2001. évi LXIV. tv.
9. A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64 § (1).
10. A fogyasztók érdekeinek/ jogainak érvényesítése, tájékoztatás, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése-1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről.
11. Bűnmegelőzés, áldozattá válás megelőzése, a közbiztonság javítására irányuló tevékenységek- 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről.
12. A szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

A család védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény.

1. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

 

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]
2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
3. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát internetes honlapján vagy az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
4. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.
2. A tagdíj összege a 2019. évtől tagonként 4 000 Ft/év.
3. A tagdíj összegét a közgyűlés évenként állapítja meg. A tagdíj befizetésének határideje a tárgyév március 31. napja. Évközben belépőknél a belépési nyilatkozat elfogadásától számított 15 napon belül, időarányosan.

V.

A tagság

 

1. Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy, aki
2. nyugdíjba vonulása előtt közigazgatásban- állami/kormány/ vagy önkormányzati szervnél illetve más munkáltatónál-, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott volt, valamint annak hozzátartozója,
3. aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel,
4. írásban kéri az egyesület tagjai sorába történő felvételét,
5. vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, fizeti a tagdíjat
6. akit az elnökség az egyesület tagjai sorába felvesz.

 Ezek együttes feltételek.

2. Az egyesület különleges jogállású tagságot határoz meg a pártoló és a tiszteletbeli tagok vonatkozásban.
3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) pénzügyi, dologi támogatása, valamint önkéntes tevékenysége révén kiemelkedő mértékben járul hozzá az egyesület működéséhez. A közérdekű önkéntes tevékenység, mint vagyoni hozzájárulás értékének megállapításához a közérdekű önkéntes tevékenység keretében végzett munka 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4.§ (5) bekezdésében foglaltakat, illetve a mindenkor hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni.
4. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az Egyesület céljaival összefüggő területen kiemelkedő tevékenységet végez és/vagy különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
2. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni.
3. A pártoló tag felvételéről a Közgyűlés határoz. A pártoló tagnak önkéntesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy elfogadja az Egyesület alapszabályát és vállalja a pártoló tagságot. A pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének kérdéseit a pártoló tag és az egyesület közötti írásos megállapodásban kell rögzíteni.
4. A tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés határoz. A tiszteletbeli tagnak önkéntesen írásban kell nyilatkoznia arról, hogy elfogadja az Egyesület alapszabályát és vállalja a tiszteletbeli tagságot.
5. A Közgyűlés pártoló/ tiszteletbeli tagság létesítésére vonatkozó határozatát, annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a pártoló/tiszteletbeli tagnak. A pártoló/tiszteletbeli tagság létesítését elutasító közgyűlési határozat esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. Az egyesületi tagság megszűnik:

• a tag kilépésével
• a pártoló és tiszteletbeli tagság lemondásával
• kizárással
• pártoló és tiszteletbeli tagság visszavonásával
• az egyesület megszűnésével
• a tag, pártoló és tiszteletbeli tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével

2. Tagsági viszonyát a tag, illetve a pártoló és tiszteletbeli tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolási kötelezettség nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A tag kizárható akkor is, ha a taggal kapcsolatban olyan alapos erkölcsi, etikai, büntető jogi kifogások merülnek fel, amelyek igazolják, hogy a tag egyesületben történő maradása árt az egyesültnek, összeegyeztethetetlen az egyesület céljaival.
4. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
5. A kizárási eljárást bármely tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.
6. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
7. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
8. A pártoló tiszteletbeli és tag cím visszavonása esetén a tag kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a tiszteletbeli tag esetében nem lehet a vagyoni hozzájárulás teljesítésével összefüggő oka a cím visszavonásnak, a pártoló tag esetében pedig a pártoló taggal kötött megállapodás nem teljesítése is lehet oka a cím visszavonásának.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
2. az egyesület tevékenységében részt venni
3. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
4. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
5. az egyesület irataiba betekinteni
6. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
7. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
8. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai tekintetében a VIII. 1. pontban foglaltakat kell követni, azzal a különbséggel, hogy a pártoló és tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, és szavazati joga nincs.

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az egyesület tagja:

1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3. Köteles az általa vállalt közreműködést vagy anyagi támogatást teljesíteni.
4. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
4. az alapszabály elfogadása és módosítása,
5. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
6. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
7. az éves költségvetés elfogadása,
8. döntés a jogszabályok által meghatározott éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról,
9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
11. a végelszámoló kijelölése,
12. a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,
13. az elnökség beszámolójának elfogadása,
14. az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés,
15. pártoló és tiszteletbeli tagság megállapítása és visszavonása.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
5. A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).[Ectv. 37. § (2) a) pont]
6. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
7. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni. Ettől a közgyűlést összehívó szerv vagy személy eltérhet, de ha új napot jelöl meg a megismételt közgyűlés megtartására, akkor ismételt meghívót kell valamennyi tagnak küldenie, amelynek szintén tartalmaznia kell a távolmaradás esetleges jogkövetkezményeit is.
8. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén, illetve a honlapján nyilvánosságra kell hozni.
9. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
10. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
11. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
12. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

13. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
14. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
15. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).[Ectv. 37. § (3) a) pont]
16. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
17. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
18. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
19. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
20. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
21. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
22. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. [Ptk. 3:19. § (2)]
    • A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
23. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
24. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
    • Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
    • A határozathozatal módja [Ectv. 37. § (2) a) pont]
    • A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
    • A közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról, visszahívásáról titkos szavazás útján egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
    • Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
    • Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer lehet megismételni, ha a megismételt határozathozatal eredménytelenül zárul az adott kérdést elvetettnek kell tekinteni.
25. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont]
26. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]
27. Határozathozatal ülés tartása nélkül:
    • A közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.
    • A közgyűlés ülés tartása nélkül történő határozathozatalát az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.
    • Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, mint amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte szükséges lenne ülés tartása esetén az közgyűlés ülésének határozatképességéhez.
    • Az ülés nélküli döntéshozatal esetében érvényesek a határozathozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.
    • Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
    • A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 8 napon belül közli a tagokkal és az érintettekkel. A határozatot írásban, igazolható módon kell közölni a tagokkal és az érintettekkel, s egyidejűleg az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
    • A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
    • A közgyűlés ülés tartása nélkül hozott határozatokról X.14. pont szerint jegyzőkönyv készül, amit az elnök és két tanú az aláírásával hitelesít.

Elnökség

20. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból (elnök, alelnök, titkár, 2 elnökségi tag) álló ügyvezető szerve.
21. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.
22. Az elnökség jogkörei
    • Az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe.
    • Az elnökség jogkörébe tartozik:
23. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
24. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
25. az elnök utasítása a közgyűlés összehívására
26. részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
27. a működőképesség fenntartása, az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
28. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és tag felvételéről történő döntés.
29. a tag kizárásáról a tiszteletbeli pártoló tag cím visszavonásáról szóló döntés
30. az egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a közgyűlés elé terjesztése
31. saját ügyrendjének elfogadása
32. a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
33. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
34. a beszámolók, különösen az Ectv. és a számviteli jogszabályok által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
35. Az egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés.
36. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
37. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt.

 

23. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
24. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
25. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
26. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
27. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
28. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
29. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
30. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
31. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
32. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
33. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. [Ptk. 3:19. § (2)]

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli  hozzátartozója a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által    megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti  juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

28. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]
29. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

 

Az egyesület vezető tisztségviselői

30. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. [Ptk. 3:22. § (1)]
31. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. [Ptk. 3:22. § (2)]
32. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
33. Nem lehet vezető tisztségviselő az,
34. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
35. aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
36. akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
37. akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
38. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. [Ptk. 3:22. § (4), (5)
39. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
40. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
41. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
42. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
43. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

35. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

36. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel.
37. Az elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének változását a bíróság – az Egyesület erre irányuló kérelme alapján – nyilvántartásba veszi.
38. A Közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős létszámának helyreállításáról.
39. Ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

40. Az egyesület vezető tisztségviselői;

elnöke:               Siska Andrásné, lakcíme: 3561 Felsőzsolca, Bartók Béla u. 78.

alelnöke:            Szabó Emil,   lakcíme: 3529 Miskolc, Soltész N.Kálmán u.107.

titkára:               Répási Ilona., lakcíme: 3525 Miskolc, Tizeshonvéd u.20. 3/1.

elnökségi tagja  Dankó Géza , lakcím: 3528 Miskolc, Csokonai V.M. u. 26.

elnökségi tagja:  Tohainé Orendi Éva, lakcíme: 3531 MiskolcThököly u.  9.       

XI.

Elnök

1. Az elnök az egyesület önálló képviseletére és az Alapszabályban vagy   jogszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.
2. Az elnök feladatai:
3. elnökséget bármikor, de legalább évente egyszer össze kell hívnia,
4. képviseli az egyesületet,
5. kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
6. kezeli az egyesület iratait,
7. vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
8. őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet,
9. az egyesület napi ügyeinek vitele, a nem kizárólagosan a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
11. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
12. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
13. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
14. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
15. a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett,
16. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
17. a közgyűlés és az elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyezésének, közzétételének biztosítása.

3. Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban intézkedik.
4. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

XII.

Az egyesület képviselete, bankszámla feletti rendelkezés

1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
2. Az egyesület elnöke általános képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A bankszámla feletti rendelkezésre önállóan jogosult.
3. Az egyesület elnökét az alelnök és a titkár helyettesíti.
4. Az egyesület alelnöke, titkára általános képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
5. Az egyesület elnöke egyes speciális felkészültséget igénylő, vagy jogszabályok által szabályozott esetekben felhatalmazhatja az egyesület tagját a szervezet képviseletére. E képviselet nem terjed ki a közgyűlés, az elnökség vagy a megválasztott tisztségviselőkre ruházott döntési jogkörök gyakorlására.

XIII.

Bizottságok

1. Az elnökség az egyesület céljainak megvalósítása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. A bizottságok taglétszámát és tevékenységi területét az elnökség határozattal állapítja meg. A bizottságok az elnökség véleményének figyelembevétele mellett maguk állapítják meg ügyrendjüket.

XIV.

Felügyelő Bizottság

1. Az egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
2. A felügyelő bizottság elnökét és 2 tagját a közgyűlés választja meg 3 éves időtartamra.
3. A felügyelő bizottság elnökének, tagjának az a nagykorú személy jelölhető ki:
4. akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták,
5. akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn,
6. továbbá akinek hozzátartozója vezető tisztségviselője az egyesületnek.

4. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
5. a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
6. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
7. az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

[Ectv. 38. § (3) bekezdés]

5. A felügyelő bizottsági megbízatás a vezetői tisztségviselői megbízatás megszűnésével azonos módon szűnhet meg. A felügyelő bizottság létszámának helyreállításáról az Elnökségre vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni.
6. A felügyelő bizottság tagjai:

Elnöke:

Zsemberi Barnabásné, lakcíme: 3525 Miskolc Kis-Hunyad u.30.

Tagjai:

Nagy Sándor Györgyné, lakcíme: 3525 Miskolc Petőfi u.5.

Helm Béláné                 ,  lakcíme:3525 Miskolc Hegyalja u. 102.

 

7. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
8. A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
9. A felügyelő bizottság az egyesület, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
10. A felügyelő bizottság elnökét a Közgyűlés és az elnökség ülésére tanácskozási jog biztosítása mellett kell meghívni.
11. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, azzal, hogy a felügyelő bizottság működésére az elnökség ülésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
12. A felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az elnököt, az elnökséget, vagy a Közgyűlést tájékoztatni és az ügyben határozathozatalt kezdeményezni, ha:

1. 1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
   2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

13. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. [Ectv. 41. § (4) bekezdés]
14. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. [Ectv. 41. § (5) bekezdés]
15. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben

XV.

Az egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,
2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása, költségvetése, számvitele, adózása, beszámolása tekintetében az Egyesületekre, közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok és az alapszabály rendelkezései szerint jár el.
3. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
4. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
5. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
6. Az Egyesület saját honlapján a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét
7. Az Egyesület tagdíjának mértékét és megfizetésének esedékességét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg
8. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
9. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
10. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
11. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez az alapszabályában rögzített tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
12. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységbe kezd, köteles befektetési szabályzatot készíteni, amelyet az Elnökség (ha ilyen létrejön) a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.

XVI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha:
2. az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
3. a Közgyűlés feloszlásáról határoz,
4. a Bíróság feloszlatja,
5. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
6. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
7. A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
8. Az Egyesület megszűnése esetén a Ptk. a jogi személyek és az egyesületek megszűnésére vonatkozó, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény megszűnésre, a civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell követni.

XVII.

Záró rendelkezések

1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

2. Nyilatkozat

Alulírott, Siska Andrásné, anyja neve: Smajda Sára, lakik: 3561 Felsőzsolca Bartók Béla u.78. a Közigazgatási Nyugdíjasok Egyesülete képviselője nyilatkozom arról, hogy a jelen alapszabály megfelel az egyesület alapszabályának módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az Alapszabály módosítására a közgyűlés 2019. március 7-ei döntése alapján került sor.

Siska Andrásné elnök